Mikor és hogyan kezdődött a gyermekpszichodrámához fűződő kapcsolatod?

2006-ban, egy nagy utazás után kerestem egy olyan módszert ami elég szabad és alapot ad saját ötleteimnek is.

Miért szereted ezt a módszert?

A közösséget teremtő ereje miatt, amiatt, hogy mindenki megtalálhatja a helyét, hogy a csoporttagok felfedezik kreativitásukat, megélik énerejüket, találkoznak magukkal, átlépik határaikat, felvállalják magukat. Amiatt is szeretem, mert nagyon közel van, ahhoz, ahogy amúgy is játszanak a gyerekek.  A folyamat egésszé pedig a szülőkonzultációkkal válik, ahol összefoglaljuk a gyerekek csoportban megtett útját, szeretem, ahogy a mesék elérnek a családokig és munkálkodni kezdenek. Szeretem a gyerekek meséit, ahogy egyénileg kifejezik  a bennünk rejlő mintázatokat, ahogy bekapcsolódnak mások meséibe és ott is megtalálják szerepüket. Szeretem megfejteni a mesék szimbólumait  és meséket kitalálni amiben megtalálhatja szerepét, akinek bátorításra van szüksége, elakadt vagy nem találja saját meséjét. Talán azt szeretem a legjobban, mikor a csoporttagok elmesélik saját történeteiket, ilyenkor olyan, mintha kapcsolódnánk az összes meséhez, ami valaha született és egy modern fonóban ülnénk, egymás meséit hallgatva. Majd a meséket eljátszva testi élménnyé válik mindez, miközben a csoport ereje megerősíti az élményt és mindenközben még az is történik, hogy minden egyes csoporttag megéli a saját történetének folytatását. Szóval sok minden zajlik egy csoporton, ahol biztonságos környezetben, szabad és stabil értékrendet közvetítve éljük az életet, és keressük a kérdéseinkre a válaszainkat.

Mi a munkád az egyesületen belül, mivel lehet hozzád fordulni?

A média csoportot fogom össze.

Mit jelent számodra a gyermekpszichodráma egy szóban:

Tisztás.