SZOMBAT
I. szekció
Mosoly Alapítvány – Gyermekpszichodráma a Budai Gyermekkórházban: „Mosolyos” csoportok krónikus betegséggel és pszichoszomatikus tünetekkel élő gyermekeknek
Bemutatkozás: A 25 éves Mosoly Alapítvány elsődleges célja, hogy minőségi terápiás programokkal egészítse ki az egészségügyi intézményekben zajló pszichés támogató munkát. Működésének első évtizedében elsősorban élmény- és alkotó programokat szervezett, ezek talaján indultak 2007-ben az első művészetterápiás programjaik. Ma már hetente 22 Mosoly mese- és művészetterápiás foglalkozást tartanak a terapeuták, melyek Budapesten, Debrecenben és Pécsett elérhetőek kórházi osztályokon tartott foglalkozások és kórházon kívüli terápiás csoportok formájában.
Jelenleg 15 szakember dolgozik az Alapítvány megbízásából országszerte, többségük több mint 10 éve erősíti az alapítvány programjait. Terapeutáink komplex módon alkalmazzák a különböző pszichoterápiás módszereket. Munkájuk fókuszában a játékterápia, a gyermekpszichodráma, a meseterápia, valamint a zene- és művészetterápia áll. A különböző módszerek mind egy célt szolgálnak, a beteg gyermekek betegséggel történő megküzdésének támogatását. A terápiás foglalkozások alkalmanként 90 percesek és két terapeuta aktív részvételével folynak.
Mosoly terápiák jelenleg Budapesten, Pécsett és Debrecenben érhetők el. Fő célcsoportjaink a súlyosan beteg (onkológiai, hematológiai betegségek), a krónikusan beteg (diabetes, epilepszia), a pszichés zavarokkal (étkezési zavar, depresszió), és a pszichoszomatikus zavarokkal küzdő gyerekek.
Absztrakt: A Budai Gyermekkórház és a Mosoly Alapítvány csaknem az alapítvány megalakulása óta kapcsolatban van. Több mint tíz éve rendszeresen tartunk csoportokat epilepsziával élő és pszichoszomatikus problémákkal küzdő gyermekeknek a kórházban. Az évek alatt sok tapasztalatot szereztünk terapeutaként. Legfőképpen azt, hogy nem viszonyulunk másképpen a beteg gyerekekhez. Nekik ugyanaz a problémájuk, mint az egészséges kortársaiknak: meg kell küzdeniük mindazzal, amit felnövekedésük során az élet nehézségként rájuk mér. Lehet a tétek nagyobbak, de a félelem, a fájdalom, a tehetetlenségérzés egy hétköznapi helyzetben is óriásinak tűnhet egy gyermek számára, ha úgy érzi egyedül maradt a problémájával. A csoport, a közös játék, az alkotás pedig segít megtalálni az utat a belső erőforrásokhoz. A spontaneitás, a fantázia felélesztése, az öröm képességének újra megtalálása, az egymás segítésének biztonsága azok a tényezők, amelyek elvezetnek erre a titokzatos helyre. A csoportokon különböző művészetterápiás eszközöket használunk a fantázia beindítására. Ezekből az alkotásokból születnek aztán a történeteik hol közösen, hogy egyénileg. Engem először Gianni Rodari olasz meseíró ébresztett rá, hogy a gyermeki fantázia mindenből képes történetet szőni. A gyerekek a csoportban eleinte vagy elhitték ezt vagy nem, de a csoportfolyamat végére általában elmúltak a kétségeik. A műhelyen szeretnénk röviden bemutatni a Mosoly Alapítványnál folyó munkánkat, majd egy kreatív technika segítségével közös történetalkotásra és játékra hívunk minden résztvevőt.
A Budai Gyermekkórházban dolgozó szakembereink:
Majoros Andrea (gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, családterapeuta, gyerekdráma vezető)
Kecskeméti Éva (gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus)
Kiss György Ádám: Playback technikák integrálhatósága a gyermek és serdülő pszichodráma csoportokban – a korábbi workshop tapasztalatainak összegzése.
2023 március 18.-án egy egész napos workshopot tartottunk a playback technikák integrálhatóságáról a gyermek és serdülő pszichodráma csoportokban. Szeretnénk ezen az utánkövetési workshopon arról beszélni, hogy kinek hogy sikerült az integrálás, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a résztvevők. A márciusi workshop résztvevőin kívül szívesen látunk olyan érdeklődőket is, akik szeretnék a munkájukban használni playback technikákat.
Hatókör Műhely – Szocio-gyermekpszichodráma és gyermek szociodráma: hogyan dolgozunk gyerekcsoportokkal intézményekben
A 2021-ben alakult Hatókör Műhely az MPE keretein belül a szocio- és a gyermekdráma módszerének kombinációjával dolgozik iskolákban, gyermekotthonokban, családok átmeneti otthonában, javítóintézetben, menekültekkel és a hajléktalan ellátásban. Partnereink oktatási és szociális intézmények, civil szervezetek, állami, önkormányzati és egyházi szereplők.
Munkacsoportunk több mint 20 szervezetnél alkalmazta már az intézményi drámát, közel 200 fő részvételével. Az intézményekben és egymás közt is az értékeket, kapcsolódásokat, fejlődési lehetőségeket kutatjuk. A kifejlesztett módszertan – az úgynevezett intézményi dráma – a Kende Hanna-féle gyermekpszichodráma és a morenoi szociodráma szemléletét és technikáit ötvözi. Munkánk figyelembe veszi, hogy a pszichoterápia és a pszichodráma klasszikus formái a gyermekek számára nem alkalmazhatók ezekben az intézményekben, és hogy az eredmények elérése érdekében nemcsak a gyermekeket, hanem az egész rendszert be kell vonni a szocioterápiás beavatkozásba. A gyermekek, a szülők és az intézmények szakmai segítői csoportokat tartanak és együtt játszanak annak érdekében, hogy olyan környezetet hozzanak létre, amelyben a gyermekek és fiatalok biztonságot és bizalmat tapasztalhatnak; dolgozhatnak identitásuk, és hovatartozásuk kérdésein; kifejezhetik dilemmáikat és konfliktusaikat; megtalálhatják erőforrásaikat és felépíthetik egy jobb élet vízióját.
Workshopunkon saját élményű módszerdemonstráció során a résztvevők bepillanthatnak egy családok átmeneti otthonában vezetett anya-gyerek csoport “életébe”.
A munkacsoport alapítói: Horváth Kata, Janda Zsuzsa, Kocsi Andrea és Pados Eszter
A műhely 2022-23-ban aktív tagjai: Bogschütz Zoltán, Füredi Virág, Hegyes Katalin, Kárpáti Liza, Kubovics-Juhász Csilla, Makkai Dániel, Menyhárt Felícia, Lakatos Zsuzsanna, Fodorné Mikita Gyöngyi, Szokács Kinga, Takács Emőke, Tóth-Dénes Judit, Veréb Szilvia
Workshopot vezetik: Tóth-Dénes Judit és Takács Emőke
További információ:
email: htkr.muhely@gmail.com
https://www.pszichodrama.hu/munkacsoportok/hatokor-muhely-gyermekdrama-szociodrama-munkacsoport/
Könyv_Játékok a jövőért.pdf
Hatókör_iskolai ismertető anyag
Belvárosi Közösségi Tér: A szülő-gyerek dráma keretei, kérdései és kihívásai
Bemutatkozás: A 2017-ben a Belváros Önkormányzata által életre hívott Belvárosi Közösségi Tér prevenciós központként ingyenes szolgáltatásokat nyújt az V. kerületi családoknak. A több mint 45 féle programunk 4 fő pillére a gyermekpszichodráma, a Metamorphoses meseterápia, a zeneterápia, valamint a mozgásfejlesztés. Az állandó munkatársak mellett több mint 20 külsős szakember dolgozik azon, hogy az V. kerületi családoknak a várandósság időszakától egészen a kamaszkorig segítsen a kisebb és nagyobb elakadásokban. 3 korosztálynak tartunk egész évben gyermekpszichodráma csoportot (óvodás, kisiskolás és kamasz), valamint évente kétszer 10 alkalmas szülő-gyerek dráma csoportokat indítunk. Nyáron ingyenes gyermekpszichodráma és meseterápiás táborokat indítunk.
A Belvárosi Közösségi Tér munkatársai: Kubovics-Juhász Csilla (pszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor, képzésben lévő családterapeuta); Szentkatolnayné Koller Éva (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető, relaxációs terapeuta, képzésben lévő családterapeuta), Szirtes-Szabó Kata (gyógypedagógus, szociális munkás, meseterapeuta, gyermekpszichodráma vezető és képzésben családterapeuta), Papp-Huszár Anikó (klinikai szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor, képzésben lévő családterapeuta, meseterapeuta – jelenleg GYES-en).
Külsős gyermekdramatista szakembereink: Medgyesi Patrícia (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor), Kováts Dóra (gyermekpszichodráma vezető), Erős Nikoletta (klinikai szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor, meseterapeuta – jelenleg GYES-en)
Absztrakt: Bár a szülő-gyerek pszichodrámával viszonylag kevés szakirodalomban találkozunk, egy izgalmas, nagy kihívásokat tartogató műfajról van szó. Milyen módszertani kérdéseket érdemes átgondolni, ha valaki ilyem típusú csoportot indítana? Miben segíthet a szülő-gyermek drámacsoport, milyen hozadékai lehetnek az egyes tagok számára? Mely esetekben nem javasolt a csoporton való részvétel? Milyen nehézségek adódhatnak a csoportokon?
Műhelyünkön ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogunk végig járni, miközben megosztjuk tapasztalatainkat, megmutatjuk, mi hogyan dolgozunk. Ismertetünk egy számunkra nagy kihívást jelentő történetet is, ahol a kérdések nagy részére sajátélmény nyomán kaphatnak választ a játszótársak.
Szentkatolnayné Koller Éva (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető, relaxációs terapeuta, képzésben lévő családterapeuta)
Kubovics-Juhász Csilla (pszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor, képzésben lévő családterapeuta)
II. szekció
Ubuntu műhely: Fall guys A csoportélmény hatása a kapcsolódási képesség fejlődésére
Bemutatkozás: Az Ubuntu műhely 2018 óta működik a 11. kerületben. Az UBUNTU dél afrikai nyelvekből átvett kifejezés. Jelentése: „Vagyok, mert vagyunk” . Attól vagyok emberi, hogy tartozom valakihez. Különböző módszerekkel dolgozunk az UBUNTU gondolkodás összeköt bennünket. A családhoz, nagyobb közösséghez tartozás számunkra kiemelten fontos érték. Küldetésünk az egyéni és közösségi „jól lét” támogatása. Műhelyünkben perinatális szaktanácsadó kollégáink szülésfelkészítő foglalkozásokat tartanak és kisgyermekes anyukáknak vezetnek csoportot. A pszichológusok egyéni gyermek és felnőtt tanácsadási folyamatokat és gyermekpszichodráma csoportokat vezetnek.
Kollégáink: Bakonyi Márta perinatális szaktanácsadó, Berky-Pap Márta tanácsadó szakpszichológus, gyermekdramatista, Entz Sára perinatális szaktanácsadó, Medgyesi Patricia PhD tanácsadó szakpszichológus, gyermekdramatista, Roszmusz Emőke tanácsadó szakpszichológus, Török Gitta integratív gyermekterapeuta jelölt és gyermekdramatista, Zsupán Péter tanácsadó szakpszichológus, gyermekdramatista
Absztrakt: A pszichodráma módszerben rejlő különleges lehetőség, hogy párhuzamosan támogatja az egyéni belső fejlődési folyamatokat és az együttműködési készségeket. A workshopon azt a kérdést járjuk körül, hogyan egyensúlyozunk az ÉN és a MI között. Vezetőként hová tesszük a fókuszt? Hogy lesz csoportjáték egy énközpontú (egyszemélyes) történetből? Hogyan tudják a gyerekek egymást segíteni?
Medgyesi Patrícia (tanácsadó szakpszichológus, gyermekdramatista és tutor)
Zsupán Péter (tanácsadó szakpszichológus, gyermekdramatista és tutor)
inSpirál Stúdió – A szülőkkel való munka szerepe, határai, kérdései
Bemutatkozás: A 2019 óta az Örs vezér tér közelében, magánszférában működő inSpirál Jóga és Önismereti Stúdióban a gyermekpszichodráma csoportjainkon kívül felnőtt pszichodráma csoportokat, integratív női csoportokat és transzgenerációs fókuszú csoportokat is kínálunk a tőlünk segítséget kérőknek. Aki egyéni formában szeretne önismerettel foglalkozni, monodráma tanácsadással tudjuk segíteni. Jóga foglalkozásaink ovis kortól működnek, a felnőttek részére többféle irányzat kipróbálása is rendelkezésre áll. A nyári szünetben mind a gyerekek ill. kamaszok, mind a felnőttek részére kínálunk táborozási lehetőséget. A felnőtt táborokban is gyakran használunk meseterápiás elemeket. Stúdiónkban rendszerszemlélettel dolgozunk, ezt tükrözi, hogy családoknak is hirdetünk pszichodráma alkalmakat, az idei évtől pedig gyerek-szülő ill. szülőcsoportot is. Fontosnak tartjuk a tapasztalatok átadását, ezért minden évben várjuk a gyerekdrámában képződőket hospitálásra.
Szakembereink: Kocsi Andrea (az inSpirál Stúdió vezetője, gyerekdramatista, felnőtt pszichodrámavezető, monodráma tanácsadó, coach, szociodráma kiképző-jelölt, pedagógus); Takács Emőke (felnőtt pszichodráma vezető, gyermekdramatista, coach, meseterapeuta, szociális munkás); Veréb Szilvia (környezetmérnök, drámapedagógus, gyermekpszichodráma asszisztens); Ragettli Vanda (pszichológus, pszichodráma asszisztens, gyermekpszichodráma asszisztens, integratív csoportvezető); Csernátoni-Beberika Dorina (gyerekdráma vezető, szociális munkás – jelenleg GYED-en)
Absztrakt: A workshop során arról gondolkodunk és játszunk, hogyan segítheti a szülőkkel való munka a gyermekek fejlődését: milyen szerepe van az első interjúnak, milyen gyakran, milyen formában jelezzünk vissza a különböző korosztályoknál. Megvizsgáljuk, mit is jelent a határtartás a visszajelzés során (szülő terápiája vs. tanácsadás), hogyan kezeljük a kényes helyzeteket (pl. ha a szülőpár a visszajelzésen veszekszik), vagy a kényes témákat (pl. hogyan jelezzünk vissza a nemi identitással kapcsolatban).
Kocsi Andrea (az inSpirál Stúdió vezetője, gyerekdramatista, felnőtt pszichodrámavezető, monodráma tanácsadó, coach, szociodráma kiképző-jelölt, pedagógus)
Takács Emőke (felnőtt pszichodráma vezető, gyermekdramatista, coach, meseterapeuta, szociális munkás)
Piros Kakaó – A terápiás csoportok felelőssége napjainkban: extrém témák, extra helyzetek a csoportokon.
A workshopon a gyermekpszichodráma csoportok megtartó ereje kerül előtérbe a Piros Kakaó szakmai közösségének eszköztárával. Megtörtént és kihívást jelentő helyzetekből indulunk ki, majd közösen keresünk megoldásokat. A workshop célja, hogy a résztvevők megtapasztalják saját titkos tartalékaikat, belső erőforrásaikat és a szakmai közösség megtartó erejét.
A workshopot vezetik: Berényi Márta, Kiss Debóra Eszter, Mácsai Bálint, Soós Dóra
III. szekció
Kereszturszki Noémi – Gyermekpszichodráma csoportok indítása, elterjesztése vidéken
Bemutatkozás: Önismerkedő – 2019-ben kezdtünk el Kistarcsán gyermekpszichodráma csoportokat indítani, majd 2022-ben Százhalombattán.
Szakembereink: Csernátoni-Beberika Dorina (gyermekpszichodráma vezető), Kereszturszki Noémi (Önismerkedő alapítója, gyermekpszichodráma vezető, viselkedéselemző, szülő coach), Nagy Amarilla (felnőtt pszichodramatista, mediátor, kommunikációs tréner)
Absztrakt: A workshopon szeretnénk nektek betekintést adni, hogy kezdtük a csoportjainkat, milyen lehetőségeket ragadtunk meg, és milyen kihívásokkal néztünk szembe. Mutatunk néhány bevált marketing eszközt is, illetve arra is kitérünk, hogy nyerjük el az első hirdetéssel vagy telefonbeszélgetéssel a szülők bizalmát.
Végül dramatikusan elevezünk egészen az első szülőkonzultáción előfordulható nehézségekig, illetve a csoportvezetők közötti kapcsolat fontosságáig.
Bár tapasztalataink vidéki közegben vannak, célunk, hogy néhány hasznos ötletet, gondolatot a Budapesten alakulók, illetve a már csoportokat vezetők is el tudjanak csípni.
Workshopot tartja: Kereszturszki Noémi és Nagy Amarilla.
KOMP műhely – Apás szerepek megjelenése fiúknál a gyermekpszichodrámában
Bemutakozás: A 2016 óta a Margit híd budai hídfőnél, magánszférában működő KOMP Művészeti Műhelyben komplex művészeti gyermekpszichodráma csoportjainkon kívül felnőtt -és gyermek egyéni és csoportos képzőművészetterápia, és mentálhigiénés-, pszichés ellátás is zajlik. Támogató és együttműködő partnerünk a KOMP Egyesület.
Műhelyünkben az integrált tánc-, mozgás-, és kifejezésterápia átszövi a Kende Hanna IP gyermekpszichodráma csoportjaink módszertanát. A 90-105 perces, és délelőttös (180p) csoportjainkban a zene, a mozgásos gyakorlatok és a képzőművészet jelentős szerepet tölt be nemcsak a bemelegítő, integráló részekben, hanem egyrészt beépül a drámába, másrészt a csoportvezetők látásmódján keresztül eszköz a csoportdinamikai és egyéni folyamatok kezeléséhez, és a gyermekek nonverbális kommunikációjának, viselkedésének megértéséhez. Csoportvezetőink iskola-, óvodapszichológiai, szakszolgálati, pszichodiagnosztikai és terápiás tapasztalataikat kollégáikkal megosztva és beépítve szakmai munkájukba segítik a gyermekeket, családokat a nehézségeik okainak feltárásában és leküzdésében.
Szakembereink: Horváth Dorottya (gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, IP tanácsadó, Integrált tánc-, mozgás- és kifejezésterapeuta, gyermekpszichodráma vezető és tutor); Pócza Lilla (grafikus, képzőművészetterapeuta); Zsupán Péter (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor); Katanics Milán Ivó (pszichológus, közgazdász, gyermekpszichodráma vezető és tutor); Baloghné Kovács Rebeka (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodramatista, jelenleg gyes-en); Kovács Alexandra (gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus,Integrált tánc-, mozgás- és kifejezésterapeuta, családterapeuta, jelenleg gyes-en); Kovács Boróka (pszichológus, színész, gyermekpszichodramatista); Kőbányai Éva (pszichológus, gyermekpszichodramatista); Forró Péter (pedagógus, gyermekpszichodramatista)
Absztrakt: Szinte minden csoportban lesz olyan gyermek, akit érint apai hiány, vagy az apával való kapcsolat valamilyen sérülése. Az apával való kapcsolat dinamikai megjelenése a csoportban nem kizárólag férfi csoportvezetőkkel történhet, hanem két női vezető esetében is. Olyan helyzeteket szeretnénk bemutatni, amiben az apával való kapcsolat tipikusan megjelenik a pszichodrámában, illetve milyen módon lehet ezekre a helyzetekre csoportvezetőként reagálni. Mennyiben érzékeli, értelmezi esetleg másként a fizikai kommunikációt, kapcsolódási szándékot, agressziót egy férfi vezető? Milyen fontos megélések, tanulási folyamatok zajlanak egy „harc” során? A testkép, testhatárok, bizalom – énhatékonyság és küzdőképesség, indulatkezelés, erőadagolás fontos tanulási folyamatai a kamaszkor előtt; fizikai kommunikáció, dominanciaharc, férfi stratégiák; illetve az ezekkel kapcsolatos beavatási rítusok megjelenése a fiúk gyermekpszichodráma történeteiben.
Zsupán Péter (tanácsadó szakpszichológus, gyermekpszichodráma vezető és tutor)
Katanics Milán Ivó (pszichológus, közgazdász, gyermekpszichodráma vezető és tutor)
Zuglói Odú Műhely – “Miénk ez a cirkusz, itt mindenkire szerep vár!” – Cirkusz, mint fókusz-téma és a benne rejlő lehetőségek a gyermekpszichodrámában
Bemutatkozás: A Zuglói Odú Gyermekpszichodráma Műhelyt két, évek óta együtt dolgozó pszichológus hívta életre, Sőnfeld Anna és Bittó Piroska.
„Útjaink mind szakmailag, mind barátilag többször keresztezték egymást: pszichológiai tanulmányainkat fél évig együtt folytattuk Olaszországban, ahol később közös munkatapasztalatot is szereztünk: ez az időszak számos emlék és élmény forrása lett. Mindketten a gyermekvédelemben kezdtük, majd pedagógiai szakszolgálatnál folytattuk pályánkat, és együtt végeztük el a komplex integratív gyermekterápiás képzést még az egyetemi éveink alatt. A Kende Hanna-féle gyermekpszichodráma módszerére kicsit később találtunk rá, de azonnal mindketten éreztük, hogy ez a szemlélet és módszer az, amelyet leginkább magunkénak érzünk. Jelenleg óvoda- illetve iskolapszichológusként tevékenykedünk, és 6 éve vezetünk Zuglóban (előbb a Zuglói Pagonyban, majd a Zuglói Ifjúsági Centrumban) gyermekpszichodráma-csoportokat óvodástól kiskamasz korig.
Különböző személyiségünk jól kiegészíti egymást a terápiás térben, a játékok során a biztonságot adó keretek megtartása mellett segítjük elő a spontaneitást és kreativitást, sokszor magunk is spontán igazodva a csoport igényeihez. Gördülékeny együttműködésünket a közös megélések tovább mélyítették. Csoportfoglalkozásainkat áthatja az integratív szemlélet, a drámán kívül számos egyéb gyakorlattal, kreatív módszerrel színesítjük a foglalkozásainkat.
Műhelyünk szimbólumának az odút választottuk, mert célunk, hogy csoportjaink menedéket nyújtsanak a hozzánk forduló gyermekeknek, akik ebben a biztonságos közegben meg tudják élni nehéz érzéseiket és fel tudják szabadítani a bennük rejlő tartalékokat, kreativitást. Az odú sokszor felfedezni való kincset rejt, vagy éppen táplálékot, és egy tágas odúban sokan elférnek! Mivel az odú többnyire korhadt fákon keletkezik, egyúttal szimbóluma annak is, hogyan fakad élet és érték akár a nehéz, traumatikus élmények talaján is.
A Zuglói Odú szakemberei: Bittó Piroska tanácsadó szakpszichológus, iskolapszichológus, gyermekdramatista, integratív gyermekterapeuta, autogén tréning, valamint relaxációs és szimbólumterápiás képzettséggel, és Sőnfeld Anna integratív gyermekterápiában képződött pszichológus, fejlesztő/differenciáló pszichológiai szakpedagógus, óvodapszichológus, gyermekdramatista.
Absztrakt: Műhelyünkön a cirkusz témáját járjuk körül és tárjuk fel közösen az ebben rejlő számtalan lehetőséget. A cirkusz, mint fókusz-helyszín és -téma a legváltozatosabb életkorú csoportoknál szerepelt már sikerrel, akár a gyerekeknél spontán felbukkanva, akár általunk felajánlva. A cirkusz-játékok mindig emlékezetesek maradtak, és láthatóan fontos állomásai lettek a gyerekek fejlődésének. Sikerének titka talán az, hogy a téma kellően tág ahhoz, hogy megfelelő szabadságot biztosítson a játékhoz, ugyanakkor olyan szereplehetőségeket kínál fel, melyek számos, a gyermeki létre jellemző helyzetre, problémára rezonálnak. Talán a legfontosabb aspektusa a cirkusz játéknak, amit Aichinger is említ Group Therapy with Children című könyvében, hogy lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy megjelenítsék a mindenhatósággal és a vágyott (szülői) csodálattal kapcsolatos fantáziájukat. Emellett számos téma megjelenésére alkalmas még egy cirkuszi jelenet színre vitele: a kontrollérzettől a tekintélyszeméllyel való viszonyon át az én-bemutatásig. Az “inspirációs” workshop célja közös játékon keresztül átélni, megmutatni és együtt kibontani a témában rejlő lehetőségeket.
VASÁRNAP
Janda Zsuzsa & Inotay Judit: Hogyan lehet játékképessé tenni a passzív, gátolt, szorongó kamaszokat? Hogy lehet hatóerejüket beindítani?
Absztrakt: Az utóbbi évek tapasztalata, hogy főként a terápiás igénnyel a csoportba lépő kamaszok elvesztették hatóerejüket, motivációjukat. Inkább a szüleik, pszichológusuk, pszichiáterük igénye, hogy csoportba jöjjenek. Nehéz őket megszólaltatni, cselekvésre bírni, játékképessé tenni.
Kamasz csoportokkal dolgozva a vezető kettős szerepben lavíroz: mint szerepjátékos „használatra felajánlja magát”, (azt is el kell érni, hogy erre engedélyt adjanak), ugyanakkor irányít, határokat szab, képviseli a normákat (Fontos, hogy hiteles legyen és bátor ahhoz, hogy tényleg a valódi témákról legyen szó). Tudja, hogy felnőttként csak követője, elfogadója lehet a történéseknek, ha irányítani próbál, akkor ellenállást vált ki. Megérteni, elfogadni, támogatni próbál, miközben tudja, hogy felnőtt státusza, milyen áttételi lehetőségeket kínál.
A workshopon – a csoportjainkba járó gyerekek szerepébe lépve – olyan gyakorlatokat, technikákat, helyzeteket mutatunk, amivel segíthetjük a kamaszokat abban, hogy kifejezzék, megmutassák magukat, és elhiggyék, hogy képesek változni, változtatni.
Inotay Judit (gyermekpszichodráma vezető)
Janda Zsuzsa (kiképző gyermekpszichodráma vezető)
Mihály Blanka & Horváth Dorottya – Esetbemutató és feldolgozó workshop
Absztrakt: A módszerrel dolgozó kollégák számára ad lehetőséget a workshop esetbemutatás- és feldolgozás keretében, hogy rátekintsenek a kamaszokkal való munka elakadásaira, nehézségeire.
Mihály Blanka (pszichopedagógus, gyermekpszichodráma tutor, kiképző gyermekdráma vezető és szupervízor)
Horváth Dorottya (gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, IP tanácsadó, Integrált tánc-, mozgás- és kifejezésterapeuta, gyermekpszichodráma vezető és tutor)
Drinóczky Viktória & Madocsai Dániel – Pszichodramatikus technikák változása a kiskamasz kortól a fiatal felnőttekig
Absztrakt: Azokat a módszereket és azok aránybeli változásait mutatjuk be, melyeket – a serdülők életkori sajátosságainak változásával – a munkánkban használunk. Bemutatunk és eljátszunk néhány csoportos és kiscsoportos technikát melyek jól beváltak sok éves gyakorlatunkban.
Drinóczky Viktória (gyermekpszichodráma tutor, kiképző gyermekpszichodráma vezető)
Madocsai Dániel (gyermekpszichodráma vezető és tutor)
Németh Csilla és Pozsár Bea: Neurodiverzitás a gyermekpszichodrámában
Absztrakt: A neurodiverzitás tág értelemben azt jelöli, hogy „mindenki másképp egyforma”. A neurodiverzitás mozgalom, az 1990-es évek végétől arra hívta fel a figyelmet, hogy a „más”-ra nem kell feltétlenül úgy tekinteni, mint patológiára vagy fogyatékosságra. Workshopunkon ezen szemléleti keretrendszerben mutatjuk be a magasan funkcionáló, autista spektrumon lévő gyermekekkel való munkát a gyermek- és serdülőpszichodráma csoportokban.
A gyermekpszichodráma során egymás pszichés terével összekapcsolódunk, közös
„mintha teret” hozunk létre. Az autizmus spektrumon lévő gyermekek és kamaszok
épp a kapcsolódás minőségében és mennyiségében térnek el „neurotipikus” társaiktól, így a csoporttagokhoz és a csoportvezetőhöz való kapcsolódás is sajátos
lesz. Számba vesszük ennek a sajátosságnak a megjelenési formáit, valamint a
társuló különlegességet: a szenzoros érzékenységet. Megosztjuk tapasztalatainkat,
hogy a gyermek- és serdülőpszichodráma hogyan segíthet a kapcsolódásban, és
milyen egyéb módszerekkombináció, (pl. dinamikus szenzoros integrációs terápia
(DSZIT) eszközhasználata) fokozhatja hatékonyságát.
A workshop második felében esetrészletek lejátszása teszi élményszerűvé az
elhangzottakat.
Horváth Dorottya – Zsupán Péter: A torony – a fókusz, ami összehoz
Absztrakt: A workshop résztvevői – lejátszás és megvitatás során – egy kamaszcsoporton festett képekből születő, akár fókuszmesének is tekinthető történetből kiindulva élhetik át a kamaszokat feszítő nehézségeket, és pillanthatnak bele a kamaszcsoportok munkájába, a kamaszokat érintő témákba.